Itt vagy: www.gyomro.hu » Hrek » Polgármesteri karácsonyi köszöntő
Az alábbiakban Gyenes Levente polgármester karácsonyi beszédét olvashatják, melyet megtekinthetnek a Signal tévében is. Ezúton kívánunk minden kedves lakosunknak Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket!
"Tisztelt Gyömrői polgárok,
városunk ismét ünneplőbe öltözött.
Ünneplőbe öltöztek az utcáink, bármerre sétálunk karácsonyi fényekkel találkozunk.
A karácsonyi hangulat megváltoztatta Gyömrőt és ilyenkor mi is megváltozunk.
Jobban vágyunk a csendre, a nyugalomra. Visszatérünk azokhoz az értékekhez, amelyek a hétköznapok rohanásában időnként a háttérbe szorulnak.
Picit jobban figyelünk családunkra, szépítjük, díszítjük az otthonunkat.
A fényekbe öltözött otthonok és utcák szépen kifejezik a ránk bízott hagyományt.
A fény tradícióját.
A magyar hagyományban a karácsony időszaka erősen kötődött a téli napfordulóhoz. Ahhoz a naphoz, amikor leghosszabb az éjszaka, a legrövidebb a nappal.
December 21-étől a Nap mintha megállna az égi pályáján. Ez a sötétség, az éjszaka uralmának ideje. Azt tartották ez az évnek a legreménytelenebb időszaka. Ekkor van a legnagyobb szükség a világosságra, amit minden földi erővel segíteni kell.
Majd december 25-én születik meg az új fény, és a nappalok ismét hosszabbak lesznek, a világosság legyőzi a sötétséget.
A magyar tradícióban a téli napforduló volt a kerecsen sólymok röptetésének a napja.
Innen az ünnepünk mai elnevezése is: kerecsen....-...karácsony.
A kerecsen sólyom királyi madár, ezért röptetése királyi, fejedelmi szertartás volt.
A Turul fia, a Turul-nemzetség leszármazottja az, aki a napfordulón sólyomröptetésével égre segíti - segítette - az újjászülető Napot.
A sólyom az, aki legközelebb repül a Naphoz, üzenetvivő, közvetítő Ég és Föld között. A téli napfordulón való röptetése segítette az elgyengült Napot az égi pályáján a felemelkedésben.
Mikor is születhetne meg a megváltó, mint a legnagyobb reménytelenség idején, amikor a leginkább szükségét érzi a föld.
Ma már nem kerecsen sólymot röptetünk, hanem karácsonyfát állítunk. Otthonainkban, üzleteinkben és a köztereinken.
A mai szokásunk mögött is a régiek szándéka áll. A hagyományban a faállításra, mint az égi és a földi világ összekötésére tett kísérletre tekintettek.
Olyan alkalmakra, amikor mi közelebb kerülünk az égiekhez, az égiek pedig eljöhetnek hozzánk vendégségbe.
Ennek szimbólumaként fel is helyezzük a csillagot a fa tetejére, hiszen a fa így az égig ér.
A karácsonyfa nem csak az életfának a szimbóluma, hanem eleink csodaszarvasának is, amelynek agancsai ugyanolyan ágas-bogasak voltak mint a mai fa ágai és végén szintén ott ragyogtak a csillagok.
Ha így nézzük a karácsonyt, akkor őseink régi történetei is felelevenednek előttünk.
Kiléphetünk az időből és közelebb kerülhetünk mindazokhoz az értékekhez, amelyek mai világunk alapját akotják.
Odakuporodhatunk a betlehemi jászol mellé, osztozhatunk a pásztorok és az angyalok örömében.
Örüljünk hát, hogy megszületett a megváltó, visszaköltözött világunkba a remény. Ezzel az örömteli hírrel üljünk a családi asztalhoz.
Mindannyiunknak kívánom, hogy ne veszítsük szem elől a karácsony elmúltával se a fényt, a bethlehemi csillagot. Őrizzünk meg magunknak minél többet az ünnepből. Vigyük magunkkal a karácsony fényeit, építkezzünk évezredes értékeinkből a hétköznapokban is.
Márai Sándor találóan fogalmaz:
"Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. (...) Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás."
Magam is ilyen varázsos, szeretetteljes, kegyelemben gazdag, boldog ünnepet kívánok minden kedves gyömrői polgárnak!
Isten áldja mindannyiunkat!"
Dr. Gyenes Levente
polgármester
Hauser Antal, 2010-12-23 10:07:03