Itt vagy: www.gyomro.hu » Hírek » Megújult TófürdÅ‘
Megújult Tófürdő
Nyitás: 2004. június 25. péntek 18 óra, Woodoo Afrika Show, tüzijáték Mire e sorokat olvassa a Kedves Olvasó, Ãgéretünkhöz hÃven, egy teljesen megújult TófürdÅ‘t vehet birtokba településünk. ElÅ‘készÃtÅ‘ munkánk eredményeként, s sziszifuszi kivitelezési munka után -reményeink szerint- Önök is kedvüket lelik majd eme közkincsünkben.
Kaposvári Kálmán bácsi anyagából idézzük fel a fürdő tó történetét (részletek a megjelenő könyvecskéből):
…GyömrÅ‘n, amikor megszűnt a téglagyár a bányát elöntÅ‘ vÃz miatt, s munkanélkülivé váltak az ebbÅ‘l élÅ‘ emberek –talán százan voltak- nemigen lehetett feltételezni, hogy ez jóra fordul és lesz feléledés. Azonban 10 -12 év múlva nem az agyag bánya, hanem a keletkezett sivár tó kezdett adni kellemes üdülési lehetÅ‘séget és nemcsak a gyömrÅ‘ieknek. Az egészséges és jókedv arany bányája lett az aranybánya.
A mélybÅ‘l feltörÅ‘ sokholdas vÃz felülete és a körülötte lassan felnövÅ‘ fák alkotta zöld környezet ideális volt egészségi szempontból is. Ezt fedezte fel a gyömrÅ‘i notabilitásokkal kapcsolatban álló Okulicsányi-Kuthy DezsÅ‘ orvos professzor tüdÅ‘gyógyász, aki 1923-ban GyömrÅ‘re költözött. Megvizsgáltatta a tó vizét, s megállapÃtották annak rádiumos, magnéziás, ammoniás és salétromos tartalmát, amit nemcsak egészségesnek, hanem reumatikus panaszok enyhÃtésére, a környezetet, pedig jó klÃmája miatt tüdÅ‘betegek felüdülésére is alkalmasnak találták. 1923-24-ben megvásárolta az akkor részben község, rézben magántulajdonosoktól ezt a területet, és kezdte folyamatosan kiépÃteni kultúrált strandfürdÅ‘vé.
Az egykori téglagyár folyamatban lévő bontása során kikerülő téglákból egyszerű kabinsor épült meg, egy téglaépület a női és férfiöltözők, ruhamegőrzők számára.
Az omladozó meredek partfal megtámasztására bástyaszerű kiképzéssel szilárd tégla mellvédet épÃtettek vaskorláttal, ahonnét át lehetett tekinteni a tó legnagyobb és fÅ‘leg sekélyebb részét. Ennek talaját homokkal egyengették el és partjára nagy napozót, homok játszóhelyet létesÃtettek.
1927 elején megnyÃlt a GyömrÅ‘-tófürdÅ‘ vasúti megálló, népszerű nevén a „Kisállomás.”
Óriási volt a fellendülés. 1935-ben megépült az alsó tégla kabinsor az egykori csillepálya helyén. Közben a „mélyvÃz” részen vÃzipóló pálya 50 méteres úszópálya és 100 méternél egy pad, észak felÅ‘l lelátó, melynek toldaléka a pólópálya hosszában a mérkÅ‘zésvezetÅ‘ké volt.
LétesÃtett egy vÃzimentÅ‘ stéget, ahol az idényben nyitástól-zárásig kiképzett vizimentÅ‘ fiatalember tartózkodott mindig rajta kész egypár evezÅ‘s hajóval, felszereléssel. Sokan köszönhetik életüket e szolgálatnak, de sajnos majdnem minden évben voltak, akik könnyelműségük áldozatává váltak.
Már 1928-ban volt egy kisebb vendéglÅ‘ helyiség a mélyvÃz mellett. 1938-ban Trunetz Lipót megnyitotta a cukrászda-kioszkot.
Az 1930-33. közötti gazdasági világválság magával hozta a munkanélküliséget nálunk is, meg azt, hogy a pesti polgárok – takarékosságból – nem a távolabbi vagy éppen külföldi üdülÅ‘helyeket keresték fel, hanem a Pest környékieket. Felfedezték GyömrÅ‘t és 1930-tól egyre többen, jöttek nyaralni PestrÅ‘l úgy, hogy a családnak béreltek itt egész nyárra 1-2 szobát. Az anyák a gyerekeikkel itt voltak hetekig.
A GyömrÅ‘i Sportegyesület versenyeket is szervezett, de volt lehetÅ‘ség csónakázásra. Öt-hat darab szandolin, három-négy darab egypár evezÅ‘s hajó, meg néhány ladik egy-egy órára való bérbevétele a fiatalok körében volt sikeres. A gyerekeknek a hátsó kisvÃz mellett néhány tornaszer – nyújtó, korlát, gerenda, ló – adott lehetÅ‘séget ügyességi vetélkedésre.
NÅ‘tt a vendéglÅ‘k forgalma, mert alacsony szinten tartották az árakat (kevés haszon, nagy forgalom), hogy a következÅ‘ évre is visszatérjenek a nyaralók. Az élelmiszerkereskedÅ‘k, gyümölcsárusÃtók üzletei nagy forgalmat bonyolÃtottak le. Virágzott a „fizetÅ‘ vendéglátás”. Sok százan adták bérbe a pesti nyaralóknak egy-két szobájukat. Cukrászdák, mozi, nyári szÃntársulatok, táncosok vendéglÅ‘k kerthelyiségei szinte mindig tele voltak.
IdÅ‘közben megalakult a GyömrÅ‘i ÃœdülÅ‘helyi Egyesület. Kezdeményezésére az IBUSZ filléres vonatokat indÃtott hétvégeken, melyeken ezrével jöttek egy-két napra a környékbeliek és pestiek.
1935-41. között GyömrÅ‘ kb. 7.000 lakosa mellé nyáridÅ‘ben 3.000-el nÅ‘tt az itt tartózkodók száma. Vonzotta az embereket a virágos kertes házak, a szÃves látás, a jó levegÅ‘, a strand és a barátságos gyömrÅ‘iek kedvessége. Gyarapodott a község, felépült a fÅ‘szolgabÃrói hivatal, a községháza, járdák épültek, javult a szolgáltatás és gazdagodtak az itteniek.
A háború előszele csökkentette az üdülők számát és három év alatt derékba törte a fejlődést. A gyömrőiek magukra maradtak, nem volt nyaraló és nőtt a gond.
Maga a természet ugyan 1958-ig önmegújulással a pompázatos környezetet eredeti szépségében fenntartotta, a nádasokkal a vÃz tisztult, de nem volt olyan szervezet, mely a tisztaságot, a fegyelmet fenntartotta volna. A gondoskodás hiányzott.
Egyesek a horgászat fejlesztésében láttak valami kiutat a sorvadásból. Szétválasztották a tavat egy gáttal, jórészt kiirtották a nádast, de megszűnt az öntisztulás, a vÃzcsere a kisvÃz és a mélyvÃz között, mely posványosodáshoz vezetett.
1992-tÅ‘l újabb kÃsérlet történt a strand rendbe hozására. Sokmilliós munka nem volt eléggé eredményes. Hiányzott egy még nagyobb tÅ‘keerÅ‘ és az egyetértés.
Az egészséges élet megköveteli az egészséges környezetet, ehhez, pedig szükségesek a feltételek, Ãgy a strand is…
Nem csak választási Ãgéretünknek akartunk eleget tenni, amikor a bérlÅ‘vel peren kÃvül megegyeztünk a tóstrand önkormányzati kezelésbe való visszavételérÅ‘l. (Erre egy különálló munkacsoportot hoztunk létre, amelynek a további feladata a tófelújÃtás ellenÅ‘rzése is.)
A fürdÅ‘hely olyan lerobbant állapotban volt, hogy tekintélyes összegű beruházás szükségeltetett a jelen igényeknek és szakhatósági elÅ‘Ãrásoknak is megfelelÅ‘ állapotba hozásához. Annak ellenére, hogy a tavaszi idÅ‘járás jócskán hátráltatta a földmunkát, a fürdÅ‘szezon megkezdésére pont sikerült elkészülni a munkák jelentÅ‘s részével.
A partsáv nagy részén a gyephézagos betonkövek helyére gyöngykavics terÃtés került, három darab terméskÅ‘ mintázatú széles lépcsÅ‘ épült, s kb. egy 30 méteres partfal sekély talajkiképzéssel a gyerekek biztonságos fürdÅ‘zése miatt. Több új vizesblokk épült, az egész terület alá új ivóvÃzvezeték és csatorna lett lefektetve. A leglátványosabb motÃvum az úszóbár, amely egy 30 méteres napozóstég végén, a tó közepén áll cölöplábakon. A felsÅ‘ bejárattól induló térburkolóköves sétányon a fürdÅ‘rész végéig lehet kényelmesen eljutni, s akik éjszaka jönnek le sétálni, azok a teljesen bevilágÃtott, kellemes partvilágÃtásban is gyönyörködhetnek. Az ellátásról négy büfé gondoskodik, s majd a szezonban megnyÃló grill bár a Gödör kocsma helyén.
A zöld felületeket is növeltük, igaz e szezonban a füvet egyelÅ‘re homokterÃtéssel pótoljuk, de sokkal több, szép dÃszcserje, virág került a fürdÅ‘részre. A vÃz utánpótlásáról a felújÃtott rétegvizes, ivóvÃzminÅ‘ségű kút gondoskodik napi 200 köbméter vÃzhozammal.
E rövid ismertetővel remélem, a Kedves Olvasó figyelmét felkeltettem, s személyesen is meggyőződik arról, hogy jó munkát végeztünk-e.
Régi weblap, 2004-06-21 00:00:00
« elõzõ
következõ »