Itt vagy: www.gyomro.hu » Hнrek » A képviselő-testület szerint Gyenes Levente nem méltatlan posztjára

A képviselő-testület szerint Gyenes Levente nem méltatlan posztjára

Gyömrő Város Önkormányzatának képviselő-testülete mai rendkívüli ülésén tárgyalta egyebek mellett Gyenes Levente polgármester méltatlansági ügyét is, a Pest Megyei Kormányhivatal felhívására. A képviselők – megerősítve a Jogi és Ügyrendi bizottság két nappal korábbi döntését – úgy határoztak, hogy Gyenes Leventével szemben a méltatlanság alapjául szolgáló körülmények nem állnak fent, így megbízatását sem szünteti meg.

A jogszabályi előírások miatt zárt ülés keretében kellett tárgyalni a napirendet, így az ott elhangzottak nem nyilvánosak. Az alábbiakban változtatás nélkül, terjes terjedelmében közöljük a képviselők által végül elfogadott határozatot.

Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő – testülete
9 igen szavazattal, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással
az alábbi határozatot hozza:

1. A Képviselő-testület Gyenes Levente polgármesteri megbízatását a méltatlanság alapjául szolgáló körülmények fennállásának hiánya miatt nem szünteti meg,méltatlanságát nem állapítja meg,és a méltatlanságot nem mondja ki.

2. A Képviselő-testület az 1. pont szerinti döntését az alábbiakban foglaltakra alapozva hozza meg:
Magyarország Alaptörvénye SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG fejezet XXIII. cikkének (1) bekezdése szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak alkotmányos alapjoga van ahhoz, hogy a polgármesterek választásán választható legyen. Ugyanezen cikk (4) bekezdése szerint sarkalatos törvény a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
A polgármesterré választhatóság tekintetében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 1. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a polgármesterek választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. A hivatkozott jogszabály 24/A §-a szerint az idézett rendelkezés az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosak minősül, ennek megfelelőn a választhatóság alkotmányos alapjogát korlátozza.

A választhatóság alkotmányos alapjoga magában foglalja azt a jogot is, hogy a megválasztott állampolgár az adott tisztséget betöltse, ebben semmiféle személyében rejlő, vagy személyét érintő, a választáskor már meglévő körülményre hivatkozással ne lehessen megakadályozni. Sértené az alkotmányos alapjogot például az olyan jogszabály, amely ugyan nem tiltaná a nőknek a polgármesterek választásán való indulást, de úgy rendelkezne, hogy nők nem tölthetik be a polgármesteri tisztséget. Amennyiben az alkotmányos alapjog tartalma nem terjedne ki a tisztség betöltésére is, úgy az alapjog értelem nélküli, csak formális lehetőség lenne a választáson való indulásra.

Amennyiben a jogalkotónak az volna a szándéka, hogy a polgármesteri tisztséget a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléséig ne tölthesse be olyan személy, akit szándékos bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, úgy a választhatóságot e feltételhez (vagyis lényegében a büntetlen előélethez) kellene kötnie az Alaptörvényben vagy sarkalatos törvényben.

A Képviselő-testület szerint vitatható a jogalkotó ilyen szándéka, hiszen például az országgyűlési képviselők esetében a választásukról szóló 2011. évi CCIII. törvény (3) bekezdése a választhatóság alkotmányos alapjogát a polgármesterré választáshoz hasonlóan korlátozza (nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti), és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény is csak abban az esetben rendelkezik a megbízatás megszűnéséről, ha a képviselő jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, (101. § (1) bek. b) és c) pont). Előbbieknek megfelelően tehát lehet országgyűlési képviselő az, akit szándékos bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, még akkor is (szemben a polgármesterekkel), ha az ítéletet megválasztásukat követően hozták meg.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 69. § (1) bek. d) pontja szerint a polgármester e tisztsége megszűnik a méltatlanság megállapításával. A hivatkozott jogszabály 72. § (4) bekezdése szerint a polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó méltatlansági szabályokat, amelyek közül a 38. § (1) bek. b) pontja szerint méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek.

A fenti rendelkezések a hivatkozott jogszabály 145. § (1) bekezdése alapján az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése tekintetében nem minősülnek sarkalatosak, vagyis nem korlátozhatják a polgármesterré való választhatóság alkotmányos alapjogát. Fenti rendelkezések kizárólag már megválasztott, tisztségét betöltő polgármestert, a megválasztást követően meghozott ítélet tekintetében érinthetik.
Gyenes Leventével szemben a méltatlansági ok 2014. évben kezdődő polgármesteri ciklusa alatt bekövetkezett, ő a méltatlanság megállapítása, tisztségének megszüntetése előtt lemondott. A következetes közigazgatási és a bírói gyakorlat szerint a polgármesteri tisztség a lemondással megszűnik. Gyenes Levente polgármesterként való újbóli megválasztásával új tisztség jött létre. Ilyen módon az újraválasztott polgármesternek nem a korábbi közjogi megbízatása, tisztsége éled újra, hanem újraválasztásakor új polgármesteri megbízatása (közjogi tisztsége) jön létre, amely független a korábbitól. Erre tekintettel méltatlanság megállapításához csak az új tisztség keletkezése utáni cselekmények vehetők figyelembe.

Fent hivatkozott jogszabály méltatlanságra vonatkozó rendelkezéseihez fűzött indoklás szerint: "A méltatlansági szabályok meghatározásával megjelölésre kerülnek azon esetek, amelyek bekövetkeztekor a képviselő méltatlanná válik e tisztség további betöltésére." Az egyszeri jogerős ítélet, mint feltétel bekövetkezésével az adott mandátum tekintetében következik be a méltatlanság, egy új választást követően egy új mandátumnál már nem lehet értékelni a korábban (nem az új mandátum ideje alatt) bekövetkezett eseményt.

A Képviselő-testület szerint a méltatlansággal kapcsolatos, fent hivatkozott 2011. évi CLXXXIX. törvény 72. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó 38. § (2) és (3) bekezdéseiben írt rendelkezések eljárási szempontból alkalmazhatatlanok olyan esetben, amikor a polgármesteri tisztségre való választást megelőzően szabtak ki a később polgármesterré választott személlyel szemben szándékos bűncselekmény miatt jogerősen (felfüggesztett) szabadságvesztés büntetést. A hivatkozott rendelkezések szerint a polgármester köteles a jogerős ítélet kézhezvételétől számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt, továbbá ugyanilyen a tájékoztatásra az eljáró bíróság is haladéktalanul köteles. A jogszabály ugyanakkor nem ír elő tájékoztatási kötelezettséget a polgármester vagy a bíróság számára olyan ítéletről, amely a polgármesteri tisztséget megelőzően keletkezett.

Fentiekben közölt álláspont helyességét mindenben megerősíti a Belügyminisztérium Önkormányzati Módszertani Főosztály BM/13494-2/2016. számú szakmai véleménye, és a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatban a Belügyminisztérium Önkormányzati Módszertani Főosztály által 2015. évben összeállított Módszertani segédlet.

3. Megbízza a Jegyzőt, hogy a határozatot az érintettnek és a Pest Megyei Kormányhivatalnak tájékoztatásul küldje meg.
 

Hauser Antal, 2016-10-28 10:29:41